" Születek születni,
Meghalok meghalni
Születek meghalni
meghalok születni."
( Weöres Sándor Talizmán)
Jónás a sorsa elől menekülő próféta, az elinduló, eltévedő hős, a csalódást átélő ember - szimbólum.
Egy népé, és az egyéné, mindannyiunké. A mélységeket, poklot is megjáró emberé - az újjászületés lehetőségéé. Története a kegyelemről szól, a mindenkinek szóló kegyelemről.
Hamvas Béla ír erről az Egy csepp a kárhozatból című írásában. A lélek sötét éjszakájáról.
"Minden sötétség igazi értelme, hogy fény. Minden szenvedés értelme, hogy öröm. A kárhozat az üdvért van. A sötét évet eddig negatívan értettem. Valódi értelmét most találtam meg. A bűn és a pokol és a kárhozat misztériuma. Át kell menni rajta, mint a halálon. Jaj annak, aki a sötétség borzalmas titka elől menekül. Magadra kell venned. Mert az örök nem a sötétség és nem a kárhozat. Nem a negatív. Az örök az üdv. Ahol a bűn túlsúlyra jut, ott elárad a kegyelem."
Ebben a gondolatkörben dolgoztam az utóbbi három hétben, Jónás története által.
Az év legsötétebb időszakát éljük, és a fény, amire várunk éppen ebben a sötétségben ragyog fel a legteljesebben. Tudom, hogy Jónás története nem adventi történet, de ebben az értelemben, némi áthallással hozzákapcsolódhat.
Inspirációk - Csontváry
Weöres Sándor
Odüsszeusz története
Végösszeg: íme...
1 megjegyzés:
Nagyon szép!
Videó felvétel nincs?
Megjegyzés küldése