2010. december 17., péntek

Egy kis gasztroajándék , és más karácsonyi meglepetés

Idén nem készítettem (még) házi bon-bon-t, most inkább a kandírozott narancs és citrom kipróbálása mellett döntöttem. Nem volt túl bonyolult elkészíteni, inkább csak időigényes, türelemjáték. A citromok nem sikerültek túl jól, valószínűleg túl vékonyra szeleteltem, így nagyon kiszáradtak
A vaníliás cukor  még ennyire sem igényel jártasságot a gasztronómiában, csupán valódi vanília szükséges hozzá és némi cukor. Én egy rúd vaníliát apró darabokra törtem és egy kis cukorral - kávédarálóban- megőröltem, aztán ezt hozzákevertem a többi cukorhoz, és még egy rudat tettem hozzá( egyszer élünk alapon)- ezt már egészben.





A fotókról csak annyit, hogy rájöttem milyen nehéz mesterség is az ételfotózás. Ahhoz, hogy jól nézzen ki, és még étvágygerjesztő is legyen, nem kis szaktudás szükséges. Amivel én nem rendelkezem... Ezért ilyenek, amilyenek.
Más... Az utóbbi napokban hógömböket ( vagy valami hasonlókat, hiszen egyik sem gömb) gyártottam. Nagyon élvezetes elfoglaltság, és a gyerekek is belelkesültek. Szükséges hozzá néhány csinos kisméretű lekváros, vagy szószos, mézes üveg, megtisztítva mindentől, ami lekaparható róla, apró porcelán, műanyag, illetve egyéb vízálló figura, tömítős, vízálló ragasztó ( ezt már belehet szerezni hobbiboltokban), jó minőségű csillámpor, babaolaj, vagy sima víz. Illetve akrilfesték, ha az üveg kupakját be akarjuk festeni.
Az elkészítés roppant egyszerű: először a figurát bele kell ragasztani az üveg kupakjába és várni, amig megszárad.Utána az üveget fel kell tölteni babaolajjal, vagy vízzel ( szerintem a babaolaj jobb, mert szebben hullik benne a " hó"). Nem szabad teljesen csurig tölteni az üveget, mert, ha rátesszük a kupakot, túl fog folyni az olaj. A feltöltött üvegbe beleszórjuk a csillámport ( ebből tényleg jobba drágább, jobb minőségűt választani, mert különben összeragad, összeáll). Utána be kell ragasztózni az üveg száját, illetve a kupak belső oldalát, és rá kell csavarni az üvegre. Érdemes megvárni, amíg megszárad, mert félő, hogy nem tud megragadni a ragasztó, ha nedvesség éri. különben ez a legnehezebb része, mert az ember alig várja, hogy kipróbálhassa.
Nekem volt egy ilyenem gyerekkoromban, mindig ott tartottuk a kredenc üveges részében. Nem puccos üvegből készült, csak műanyagból, engem viszont teljesen elvarázsolt. Volt benne egy kis erdő, meg piroska és a farkas, és ha megráztam havazott. sajnos egy idő után elpárolgott a  benne levő folyadék - valószínűleg leesett és egy picit megrepedt valahol.
Íme...



2010. december 15., szerda

Hogy Nils Holgersson útra kelhessen


Nem, ez még nem a karácsonyi libavacsora előkészülete, hanem a vágyakozó, repülni vágyó Márton lúd.Régebben varrtam egy Nils Holgersson babát,- amit sajnos nem tudok bemutatni, mert már nem az én tulajdonomban van - az ő párja lesz ez a jól megtermett liba.
Egy kis filozófia... Az jutott eszembe- tényleg csak most, hogy leültem írni,- hogy ez a mókás figura, mesehős mennyire hasonlít hozzánk ( vagy mi hozzá) :  néha esetlenek vagyunk, földhözragadtak mégis folyton repülni vágyunk. Mindenesetre neki sikerült... Talán csak próbálkozni kell...
((Mindez csak annak szól, aki azonosulni tud vele, egyébként csak morfondíroztam, és ahogy lenni szokott, magamból indultam ki))

2010. december 10., péntek

Ujjbábok, "bővülő család", karácsonyi apróságok

Nagyjából erről szeretnék szólni, leginkább képekben.
Elsőként tehát az ujjbábokról. Sajnos mire elkészültek teljesen beesteledett, így nem sikerültek túl jól a róluk készült fotók.Az esti fényviszonyokban teljesen megváltoztak a színek, és mivel sietnem kellett, a beállítások is másként alakultak, mint ahogy elképzeltem. A tanulság az, hogy sokkal több időt kell szánni a fotózásra, és, ha lehet nappali fényviszonyok között.Hát, íme, ennyit tudtam kihozni belőle!





A második cím alatt- mielőtt bárki félreértené- a babacsaládról van szó. Igazság szerint ez volt a végleges " állapot, de mivel a pici baba később lett lefotózva, lemaradt az előző bejegyzésről.


Ma pedig vásárra vittem néhány manó, angyalka, mackó, baba bőrét. Még nem tudom milyen sikerrel, de azt tudom, hogy az én szívem fájt némelyikért.











2010. december 5., vasárnap

Mikulásváró

Óriási hajrában ugyan, de elkészült a babacsalád!!! Egy jókora babaház lakói lesznek, remélem a gyerekek örömére.
Ezen kívül még ujjbábokat is varrtam ( szintén a Mikulás zsákjába), amiket hamarosan szintén feltöltök.








2010. november 23., kedd

Adventre készülve

A napokban elkészült két nemezbaba, már az advent és karácsony jegyében. Az első Mária tavaly készült a betlehemi kiállításra Budapestre, idén pedig "megkapta" a párját, Józsefet is. Igy együtt átköltöznek a református oviba (Debrecen), ahol a gyerekek készítenek hozzájuk állatkákat.




A másik Máriát pedig egy nagyon kedves ismerősöm kérésére készítettem. Számomra ezekkel a munkákkal egy ideje már kezdetét vette a karácsonyi várakozás...