2011. február 15., kedd

Iskolába készülünk






Ez így elég furán hangzik február közepén, de ezek a szegény erdei iskolások még valóban csak készülődnek, mivel iskolájuk még nincs...
A történet onnan indul, hogy tavaly a győri babakiállításon az én kisfiam meglátott egy maci iskolát. Kis házikóban padok, tábla, földgömb, maci tanulók, tanító bácsi stb. Mondanom sem kell, hogy beleszeretett, és még ott "kicsikarta" az ígéretet, hogy készítünk neki is egy hasonlót. Januárban, amikor elkezdtem varrni, még valóban maci iskolának indult, de az első mackó elkészítése után jött a lányom ( 11 éves!!!), hogy márpedig ő is szeretne ebben a játékban részt venni, úgyhogy neki varrjak kicsi rókát. Innen nem volt megállás  - ha már róka, akkor legyen nyuszi, süni is! Így lett a maci iskolából erdei iskola.
Az ígéret többi része- mármint a házikó elkészítése- a férjemre hárul, én pedig gyűjtögetem bele az apró tárgyakat.

2011. január 27., csütörtök

Meglepetés






Nem túl hosszú blogolós "pályafutásom"  -mondjuk úgy- második jelentősebb állomásához érkeztem. Az első természetesen a "világrajövetel" volt, a második pedig  az első lépések megtétele a " nagyvilágban". Mindkettő mögött, mint jóságos bába, vagy keresztanya, Anett áll, aki ezeken a kezdeti lépéseken rég túl van már. Ezúton is mindenkinek ajánlom az oldalát, aki szeret enni, szeret főzni és szeret újabb és újabb dolgokat kipróbálni a konyhában: Anci Falatkái, és egyúttal megköszönöm neki azt, ami miatt ez a bejegyzés íródott: a díjat, amit kaptam tőle. Íme :                                                  

Így adhatod tovább :                                                              
  • Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
  • Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
  • Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
  • Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.


Én pedig szeretettel ajánlom a következő oldalakat és küldöm tovább nekik a díjat:



2010. december 28., kedd

Leltár

Év vége van. A nagy számvetések és a nagy ígéretek, fogadalmak ideje. Őszintén szólva  ( bár értem az apropóját), különösképpen ilyenkor sem előre, sem visszafelé tekintgetni nem szoktam. Az, hogy most mégis megteszem , abból adódik, hogy számomra ez az év, illetve az utóbbi néhány hónap  a változás jegyében telt el. Az áttekintés, előre és vissza már nem  most kezdődött, hanem sokkal régebben. Nagyon sok minden megváltozott körülöttem és bennem, és van ami  már nem része az életemnek, ami azelőtt az volt. Ebben a helyzetben újra kell fogalmazódnia az embernek, rejtett tartalékait, álmait elővenni és nekivágni az előtte álló útnak, mint a mesehősök ( sokszor csak néhány hamuba sült pogácsával). És valóban úgy történik minden , mint a mesében: az embernek fogalma sincs, hogy merre induljon,, mivel, kivel kell megküzdenie, mi vár rá ezen az úton. Megy, mendegél, aztán találkozik ezzel is, azzal is és nagyon gyakran ezek a találkozások adnak erőt a továbbiakhoz, vagy éppen lehetőséget arra, hogy a helyes úton maradjunk. Egyik mesehős aztán így jár, másik meg amúgy. Én mindenesetre - még az út elején járva -elmondhatom, hogy még soha ennyi jószándék, segítő akarat, biztatás és megerősítés nem nyilvánult meg  irányomban, mint az elmúlt időszakban. Ez jó, és kimondhatatlanul hálás vagyok érte...

 Születtem itt és itt
Ekkor és ekkor
Gyermek voltam 
Vadszőlős udvaron
Napban, sárban
Hóban, szélben
Árkot ugrottam
Onnan felrepültem
Felhő szélére ültem
Lázadtam
Féltem
Szerettem
Hittem
Fekete jelmezt vettem
Bújtam üvegkalitkába
Onnan az égre lestem
 - hiába-
A kalitka megrepedt
Született új szerep.
Ekkor és ekkor
Itt és itt.
Újra születek.
( Leltár)

2010. december 24., péntek

Karácsonyi üdvözlet

Ezzel a gyönyörű imádsággal kívánok mindenkinek áldott ünnepeket és reményteli boldog új évet!

Akarok bízni benned, Uram,
Segíts túlhajózni az ismertből 
Az ismeretlenbe.
Adj hitet elhagyni a régi utakat
és új utakat törni, Veled.
Eldöntöttem, hogy bízok Benned,
Minden bizonytalanságban.
Benned akarok hinni a jövőm felől
Fejezetről, fejezetre,
Míg végére nem érsz a történetnek.
Erősíts meg áldásoddal,
Készíts fel a feladatra!
Taníts meg úgy élni,
hogy lássam az örökkévalóságot.
Hangold lelkem a menny zenéjére.
                 ( Brendon éneke  486-575)

2010. december 17., péntek

Egy kis gasztroajándék , és más karácsonyi meglepetés

Idén nem készítettem (még) házi bon-bon-t, most inkább a kandírozott narancs és citrom kipróbálása mellett döntöttem. Nem volt túl bonyolult elkészíteni, inkább csak időigényes, türelemjáték. A citromok nem sikerültek túl jól, valószínűleg túl vékonyra szeleteltem, így nagyon kiszáradtak
A vaníliás cukor  még ennyire sem igényel jártasságot a gasztronómiában, csupán valódi vanília szükséges hozzá és némi cukor. Én egy rúd vaníliát apró darabokra törtem és egy kis cukorral - kávédarálóban- megőröltem, aztán ezt hozzákevertem a többi cukorhoz, és még egy rudat tettem hozzá( egyszer élünk alapon)- ezt már egészben.





A fotókról csak annyit, hogy rájöttem milyen nehéz mesterség is az ételfotózás. Ahhoz, hogy jól nézzen ki, és még étvágygerjesztő is legyen, nem kis szaktudás szükséges. Amivel én nem rendelkezem... Ezért ilyenek, amilyenek.
Más... Az utóbbi napokban hógömböket ( vagy valami hasonlókat, hiszen egyik sem gömb) gyártottam. Nagyon élvezetes elfoglaltság, és a gyerekek is belelkesültek. Szükséges hozzá néhány csinos kisméretű lekváros, vagy szószos, mézes üveg, megtisztítva mindentől, ami lekaparható róla, apró porcelán, műanyag, illetve egyéb vízálló figura, tömítős, vízálló ragasztó ( ezt már belehet szerezni hobbiboltokban), jó minőségű csillámpor, babaolaj, vagy sima víz. Illetve akrilfesték, ha az üveg kupakját be akarjuk festeni.
Az elkészítés roppant egyszerű: először a figurát bele kell ragasztani az üveg kupakjába és várni, amig megszárad.Utána az üveget fel kell tölteni babaolajjal, vagy vízzel ( szerintem a babaolaj jobb, mert szebben hullik benne a " hó"). Nem szabad teljesen csurig tölteni az üveget, mert, ha rátesszük a kupakot, túl fog folyni az olaj. A feltöltött üvegbe beleszórjuk a csillámport ( ebből tényleg jobba drágább, jobb minőségűt választani, mert különben összeragad, összeáll). Utána be kell ragasztózni az üveg száját, illetve a kupak belső oldalát, és rá kell csavarni az üvegre. Érdemes megvárni, amíg megszárad, mert félő, hogy nem tud megragadni a ragasztó, ha nedvesség éri. különben ez a legnehezebb része, mert az ember alig várja, hogy kipróbálhassa.
Nekem volt egy ilyenem gyerekkoromban, mindig ott tartottuk a kredenc üveges részében. Nem puccos üvegből készült, csak műanyagból, engem viszont teljesen elvarázsolt. Volt benne egy kis erdő, meg piroska és a farkas, és ha megráztam havazott. sajnos egy idő után elpárolgott a  benne levő folyadék - valószínűleg leesett és egy picit megrepedt valahol.
Íme...